A hallucináló egerek betekintést engednek a pszichotikus betegségekbe

A szerény laboratóriumi egér felbecsülhetetlen nyomokat adott a betegségek megértéséhez, a ráktól a cukorbetegségen át a COVID-19-ig. De ami a pszichiátriai körülményeket illeti, a laboratóriumi egeret félreállították, rágcsáló elméjüket túlságosan eltérőnek ítélték meg az emberekétől ahhoz, hogy sok betekintést nyújtsanak a mentális betegségekbe.

Egy új tanulmány azonban azt mutatja, hogy az emberi és egér elmék között fontos összefüggések vannak a működésükben és a működési zavarokban. A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának kutatói szigorú megközelítést dolgoztak ki annak tanulmányozására, hogy a hallucinációk hogyan képződnek az agyban, ígéretes belépési pontot nyújtva a skizofrénia számára annyira szükséges új terápiák kifejlesztéséhez. A Science folyóiratban április 2-án megjelent tanulmány bemutatja a pszichózis meghatározó tünetének: hallucinációk biológiai gyökereinek vizsgálatát. A kutatók embereket és egereket képeztek ki egy számítógépes feladat elvégzésére, amely képzeletbeli hangok hallására késztette őket. A feladat teljesítésének elemzésével a kutatók képesek voltak objektíven mérni az emberek és az egerek hallucinációszerű eseményeit. Ez az innovatív megközelítés lehetővé tette számukra a hallucinációk hátterében álló idegi áramkörök tanulmányozását, megnyitva a mentális tüneteket olyan tudományos vizsgálatok előtt, amelyek olyan eredményesek voltak a test más részeinek betegségei szempontjából.

„Nagyon könnyű elfogadni azt az érvet, miszerint a pszichózis alapvetően emberi dolog, és azt mondani: „Felejtsük el az egereket” – mondta Kepecs Ádám, PhD, az idegtudományok és a pszichiátria professzora, az Orvostudományi Kar BJC nyomozója. „De jelenleg súlyos pszichiátriai betegségben szenvedők vannak köztünk. A pszichotikus betegek prognózisa az elmúlt évtizedekben nem javult lényegesen, és ez azért van, mert nem igazán értjük a betegség neurobiológiáját.”