Templomok és katedrálisok Milánóban

A milánói egyházmegye az egyik legnagyobb a világon, és a nyugati egyház egyetlen püspöksége, amely fenntartja saját ambrózi liturgikus szertartását, amelyet eredetileg Szent Ambrus, a város védőszentje vezetett be. Ez a kiterjedt és fontos egyházmegye néhány jelentős történelmi és művészeti érdeklődésre számot tartó katolikus egyházat foglal magában.

Ennek a vallási és művészeti útvonalnak az első állomása Milánó ikonikus szimbóluma, és valószínűleg Olaszország legfontosabb gótikus épülete, a Dóm. A második az első latin kereszt formájú nyugati templom, a San Nazaro, majd a San Lorenzo Maggiore paleo-keresztény bazilika. Rövid távolságban találkozunk Milánó két legősibb templomával, a Sant’Eustorgio-val és a Sant’Ambrogio-val. Ez utóbbi a római építészet legfontosabb példája Lombardiában. Az útvonal ezután két reneszánsz ékszerhez vezet: a Santa Maria delle Grazie-hoz, amely az UNESCO Világörökség része, és a San Maurizio al Monastero Maggiore-hoz. Az útitervben benne van a Szent Amborse által alapított bazilika egyike, valamint a késő reneszánsz templom, a Santa Maria della Passione is.

A késő gótikus dóm, rózsaszín erezett fehér márványból, jellegzetes tornyaival, tetején a Szűzanya aranyozott szobrával rendelkezik. Ez Milánó szimbóluma az egész világon. A negyedik században Szent Ambrose alapította a San Nazaro Maggiore-bazilikát, így ez volt az első latin kereszt formájú vallási építmény a nyugati katolikus világban. Az apostolok ereklyéinek és Szent Názár holttestének ad otthont. Annak ellenére, hogy az évszázadok során többször restaurálták, a csodálatos ókeresztény bazilika – amely a 4. század végétől – 5. század elejéig nyúlik vissza – még mindig megőrzi impozáns monumentalitását. A Santa Maria delle Grazie templom és domonkos kolostor a milánói reneszánsz építészet kivételes tanúja.