Kárt okoztál a munkahelyeden? Ezekkel a következményekkel számolj!

Alkalmazottként általában annyi a dolgunk, hogy elvégezzük a ránk bízott feladatokat és ezt a műveletet a lehető legpontosabban, és odafigyelve hajtjuk végre. Ám nem véletlenül létezik az a mondás, hogy csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik, és bizony néha megtörténik a baj, és elszúrunk valamit.

Ez egy teljesen természetes dolog, ám érdekes módon kevesen gondolnak abba bele, hogy vajon milyen felelősséggel is tartoznak ilyenkor a munkáltatójuk irányába. Hisz ha összetörünk egy üveget, vagy elfelejtünk megírni egy emailt, akkor általában szóbeli dorgálással le van tudva a büntetés, emiatt aztán sokan azt gondolják, hogy anyagilag nem is felelnek az okozott kárért. A felismerés pedig legtöbbször csak akkor jön el, amikor valami nagy – vagy inkább úgy fogalmazhatnánk meg, hogy költséges – baj történik, amiről mi tehetünk. Ilyenkor aztán sokan meglepődnek, ha a cég követeléssel áll elő, és bevasalná rajtunk a költségeket.

Nos, jó, ha tisztázzuk a kérdést, mert érdemes felkészülni az ilyen esetekre is, hiszen tényleg bárkivel megtörténhet, hogy figyelmetlenségből valami nagyobb galibát okoz. Ha már megtörtént a baj, akkor a legfontosabb, hogy vállaljuk a felelősséget. Minden esetben így álljunk a kérdéshez, egyrészt azért, mert ez az érett, felnőtt gondolkodás egyik alapja, másrészt pedig a vezetőség is értékelni fogja, ha nem kezdünk el sumákolni, és másra kenni a felelősséget. Jó, ha azzal is tisztában vagyunk, hogy hatalmas különbség van aközött, hogy ha szándékosan okoztuk a kárt és aközött, ha figyelmetlenségből. Előbbi esetben ugyanis a teljes költség behajtható rajtunk – noha az indokoltságot a munkáltatónak kell bizonyítania -, míg az utóbbi szituációban maximum négyhavi távolléti díjnak megfelelő összeget bukhatunk. Ugyanakkor sok esetben még ilyen tételnél sem követel a munkáltató anyagi kártérítést, hisz az a legtöbb esetben megmérgezi a munkakapcsolatot, és sokszor felmondás a vége, így egy jól bevált munkaerő esetén sokszor szerencsésebb inkább leírni a veszteséget, mintsem elveszíteni miatta egy kiváló kollégát.