Így vond be a gyermeket a házimunkába!
Noha egyik szülőnek sem célja, hogy a gyermekével végeztesse el a ház körüli teendőket, idővel mindenképpen szükség van arra, hogy a kicsik kivegyék a részüket a feladatokból. Ha azonban őszinték akarunk lenni, akkor sokszor épp az a helyzet áll fenn, hogy az ember a legjobbat akarja a csemetéknek, és inkább megcsinál mindent maga, ők pedig játszhatnak, mesét nézhetnek, vagy olvashatnak ez idő alatt.
Ám annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy ezzel jót – és szívességet – teszünk, valójában nem így van. Ha mindig, mindent megcsinálunk, és a gyerekek természetesnek veszik, hogy nincs saját feladatuk, akkor azzal egy olyan világot teremtünk köréjük, ami valójában nem létezik, hisz a való életbe kikerülve tapasztalják majd meg, hogy máshol a dolgok nagyon nem így működnek. Ám ezt leszámítva sem szerencsés, ha kimaradnak ezekből a tevékenységekből, már csak azért sem, mert alapvetően a kisgyerekek még segíteni akarnak, számukra az a jutalom, ha valamit a szülővel együtt végezhetnek el, legyen az a teregetés, a szemét kivitele, vagy a felmosó fej – alapvetően eredménytelen – fel-le húzogatása a padlón. Amennyiben ügyesek vagyunk, és pár alapszabályt betartva hagyjuk a gyermeknek, hogy önállóan – persze azért felügyelet alatt – elvégezze ezeket a feladatokat, akkor ez a későbbiekben is így lesz, azaz jó eséllyel egy olyan tinédzser válik majd belőle, aki szívesen segít – még akár úgy is, hogy kérnünk sem kell -.
Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az érzékeny időszakban – ez a két-három éves kor – odafigyeljünk arra, hogy miként reagálunk. Ha ugyanis folyton kijavítjuk a gyermeket, akkor elmegy a kedve az egésztől, hisz haszontalannak érzi az általa elvégzett feladatokat. Mindig dicsérjük meg, ha segít, és csak akkor korrigáljunk, ha balesetveszélyes a művelet, egyébként pedig ráérünk akkor megigazítani a rosszul kiteregetett ruhákat, amikor a kicsi már nem látja – és ez persze minden másra is ugyanígy érvényes -. A lényeg, hogy a házimunka örömet okozzon, semmiképp se feszültséget, vagy teljesíthetetlen elvárásokat. Így a gyerek is megtanulja, hogy ezzel ő jót tesz, és valóban hasznos is amit csinál, ezért aztán legközelebb is aktívan kiveszi majd a részét a tennivalókból.