Ázsiai sivatag izgalmas történettel

Az ázsiai Góbi-sivatag első pillantásra barátságtalan táj, amelyet mindenki messziről kerül. Tény, hogy meglehetősen barátságtalan a terep, illetve az éghajlat, azonban vannak nomád népek, amelyek megtanultak igazodni a szélsőséges körülményekhez.

Ázsiai sivatag, ez esetben a Góbi-sivatag egy igazán izgalmas, különleges vidék. Maga a sivatag Mongólia déli és Kína északi részén terül el. A sivatag kialakulása elsősorban a Himalájának köszönhető, mivel a hegység felfogja a szelet és így az esőfelhőket is. Így a csapadékképződést is meggátolja a hegység, aminek nagy szerepe volt a sivatag kialakulásában. Éppen ezért esőárnyék-sivatagnak is nevezhető. A Góbi-sivatag ugyanis nem mindig nézett ki úgy, ahogy manapság. Egykor ugyanis dús növényzet és gazdag állatvilág jellemezte ezt a területet. Az ősi települések maradványai, a több ezer éves sziklarajzok és a világ legnagyobb dinoszauruszásatásai is erre utalnak. Ehelyett manapság a területet kanyonok, végtelen sziklamezők, rejtett sós tavak szabdalják. A Góbi-sivatag nem csupán természeti tájként jelentős, hiszen számos történelmi esemény színteréül is szolgált.

Például a hunok kínai hadi útjai itt vonultak végig, valamint a selyemút karavánjai is ezen az úton haladtak végig. Ráadásul a Mongol Birodalom életében is komoly szerepet játszott a sivatag. A Góbi-sivatag manapság sem lakatlan, ugyanis a nomád népek megtanultak alkalmazkodni a sivatag szélsőséges éghajlatához. Ezenkívül olyan híres utazó is megfordult a Góbi-sivatagban, mint Marco Polo. Ezenkívül olyan híres magyar Közép-Ázsia kutatók is jártak a sivatagban, mint Vámbéry Ármin, Stein Aurél és Kőrösi Csoma Sándor. Bárhová utazik a világban, akár az olyan szélsőséges vidékekre, mint a Góbi-sivatag, az utasbiztosításról nem szabad megfeledkezni!