Társadalmi befolyás

Nem titok, hogy az emberek folyamatosan tanulnak a társadalmi befolyásról is. Például egy új társaságban ebédel, és nem biztos abban, hogy melyik étel lenne jó, akkor figyelemmel kíséri mások választásait, hogy legyen valamilyen útmutatása saját menüválasztásához.

Ezt a jelenséget, amelyet társadalmi befolyásnak neveznek, az 1950-es években, Solomon Asch szociálpszichológus kísérletileg bemutatta. Az új tanulmányban a németországi Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Orvosi Központ (UKE) kutatói öt önkéntesből álló csoportot próbáltak ki ugyanabban a számítógépes döntéshozatali kísérletben, ahol mindegyik személynek két elvont szimbólumot mutattak be. Céljuk az volt, hogy megtudják, melyik szimbólum vezet hosszabb távon több pénzbeli jutalomhoz. A kísérlet minden körében mindenki először választott a két szimbólum között, majd megfigyelte, mely szimbólumokat választotta a másik négy ember; ezután mindenki dönthet úgy, hogy marad a kezdeti választása mellett, vagy átvált az alternatív szimbólumra.

Végül második döntésük szerint mindegyik pénzbeli eredményt hozott, akár nyereményt, akár veszteséget. „Ilyen módon valós idejű interakciókat teszünk lehetővé az önkéntesek körében, ami nagymértékben növeli az ökológiai érvényességet” – mondja Lei Zhang, az akkori Nagy-Britanniában dolgozó tanulmányvezető, jelenleg posztdoktori kutató a Bécsi Egyetemen. Valójában az a szimbólum, amely a nagyobb jutalomhoz kapcsolódott, mindig változik. A kísérlet kezdetén a két szimbólum közül az idő 70% -ában pénzbeli jutalmakat kaptunk, és néhány forduló után az idő mindössze 30% -ában kaptak jutalmakat. Ezekre a változásokra a kísérlet során többször is sor került. „Ez az úgynevezett fordított tanulási paradigma bizonytalanságot teremt az önkéntesek számára, így mindenképp meg kell tanulniuk és újra kell tanulniuk, hogy több eredményt érjenek el.