Piaci harátok változása a vállalatok számára

A vállalat számára a piaci határok olyan változékonyak, a célok annyira nehezen megfoghatóak, ideiglenesek, hogy a siker feltétele ma az, hogy a szervezet új piacokat tudjon létrehozni, gyorsan képes legyen kialakuló piacokra belépni, és a stabil piacokon is jelentősen befolyásolni tudja a fogyasztók választását.

[adsense_id=”1″]

Ehhez a termékekbe ellenállhatatlan funkcionalitást kell bevinnie a szervezetnek, vagy akár olyan termékekkkel előállnia, amelyre a fogyasztónak szüksége van, csak még sejtelme sincs róla. Hosszú távon a versenyképesség alapja az, hogy a vállalat képes legyen a versenytársaknál alacsonyabb költséggel, gyorsabban kiépíteni a kompetencia-magját. A valódi előnyt az adja, hogy a vállalat vezetése képes a szervezeti szintű technológiákat és termelési készségeket konszolidálni kompetenciákká, amivel az egyedi üzletágakat, üzleteket képessé teheti a gyorsan változó lehetőségekhez való adaptációra.

Ehhez azonban a menedzsmentnek le kell küzdeni az üzleti egységek tabuként kezelését, a negyedéves költségvetésekre összpontosítást. Az individuális szemlélet akadályozza a technológiákban rejlő lehetőségek kihasználását. Nem így a japánok esetében, ahol általános az ún. technológiai fürtök alkalmazása. A két szerző szerint a diverzifikált vállalat egy nagy fához hasonlítható, ahol a levelek a végtermékek, az ágak az üzleti egységek, a törzs a kulcstermélkekből (Core Products) áll, a gyökerek pedig a mag-kompetenciák. A kulcstermékek a kompetenciák fizikai megtestesítői.