Ön ismeri a karácsonyi bejgli történetét?

Szint minden házban fogyasztanak a hagyományokhoz híven akár diós, mákos vagy más töltelékkel ellátott bejgliket, viszont azt már sokkal kevesebben tudják, hogy ez a hagyomány mihez is köthető.

Egyes források szerint a bejgli készítés egészen Sziléziából származik, majd a 14. században érkezett el Európába. Viszont mások örmény eredetről beszélnek, de pontos meghatároz nincs, így az elveszik a múlt homályában. Viszont, ami ténylegesen biztos, hogy a bejglit eredetileg patkó formájúra készítették, amelyre tulajdonképpen a német elnevezés is utal, amely osztrák közvetítéssel került be a magyar köztudatba a 19. század második felében. Ma már mi magyarok úgy vélekedünk a bejgliről, mint hungarikum, melyet főként mákos és diós ízben készítenek. Viszont manapság sok másfajta modern változat is kapható. A bejgli nem csak egy finom kalács, de külön babonákat is hordozz magában, mint pl. a diós megvéd bennünket a különféle rontásoktól, míg a mákos a bőséget és a sűrű fillért jelképezi.

Magyarországon a 19. században terjedt el igazán és a kezdetekben csak házilag készítették és az ünnepek alkalmával fogyasztották. A bejgli, mint cukrászati termék sokkal későbbi történet. Egyesek szerint a pozsonyi pékekhez köthető, mint mákos és diós patkó. A bejgli sokkal később terjedt el, mint a gyorsan elhíresült pozsonyi kifli. A másik történet, melyet a bejglihez kötnek, hogy egy névtelen cukrászmester, ádvent elején, Miklós napjára elkészítette a bejgli kicsinyített változatát és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. A bejgli megnevezés 1932-ben bukkant fel először nyomtatott formában. A sütemény készítése folyamatosan terjedt először városi-polgári konyhákban készült, majd szép lassan a falusi háziasszonyokhoz is elért a recept.