Minden a béta-karotinról: előnyei és szerepe a szervezetben

A béta-karotin a narancs-vöröses pigment, amely számos növényben, zöldségben és gyümölcsben, de különösen a sárgarépában található. A béta-karotin elnevezés a görög „béta” szó és a latin „karotin” (n.r. sárgarépa) összevonásából származik. A béta-karotint először 1831-ben kristályosította ki sárgarépából Heinrich F. Wackenroder vegyész.

A béta-karotin az A-vitamin (retinol) és az A-provitaminok közül a legfontosabb előanyaga. Két molekulává hasad, amelyek közül az egyik tovább metabolizálódik, és retinol és retinolsav keletkezik. A karotinnak három izomerje van – alfa, béta és gamma –, amelyek közül a béta izomer a legaktívabb. A béta-karotin egy antioxidáns, amely a szervezetbe kerülve A-vitaminná alakul, amely köztudottan rendkívül fontos a szervezet egészsége szempontjából. A karotinoidok, azaz a növények, gyümölcsök és zöldségek színezéséért felelős pigmentek kategóriájába tartozik. A béta-karotin önmagában nem esszenciális tápanyag, és a szervezetnek nincs is rá szüksége. Ezzel szemben az A-vitamin nélkülözhetetlen minden rendszer és szerv megfelelő működéséhez, a béta-karotin pedig A-vitaminná alakul, miután eljut a szervezetbe. Más szóval, a béta-karotin az, ahogyan az A-vitamint táplálékból nyerjük.

A szervezetnek szüksége van A-vitaminra, a béta-karotin pedig az A-pro-vitamin legelterjedtebb fajtája, vagyis a növényi forrásból származó A-vitamin. A kiegyensúlyozott étrendből nyert A-vitamin akár 50%-a béta-karotinból és más karotinoidokból származik. A béta-karotin fokozott védelmet nyújthat a bőrnek az ultraibolya sugárzással szemben, amely növeli a rák kockázatát, beindítja a korai öregedési folyamatot és leégést okoz. A béta-karotinban gazdag étrend védőgátat képez a napsugárzás ellen.