Miért jó sírni?

A legtöbben már kiskorunkban megtanuljuk, hogy sírni nem jó. Haszontalan dolog, amivel csak ingereljük a környezetünket, kényelmetlen helyzetbe hozzuk a körülöttünk lévőket és nevetségessé tesszük magunkat. „Ha nem hagyod abba a sírást, majd adok én neked indokot a bőgésre!” – hangzik el gyakran az oktalan szülői felszólítás, különösen a fiúgyermekek esetében, akikből ugye a család erős férfiút akar faragni, így a sírás nem megengedett.

Igen, sajnos az egyik helytelen negatív társadalmi berögződések egyike még mindig az, hogy a sírás egyenlő a gyengeséggel. A valóságban azonban a sírás segít maximálisan megélni és kimutatni számtalanféle érzelmet, többek között szomorúságot, örömöt, fájdalmat és haragot is. Egy amerikai egyetem kutatói szerint azonban mégis van valami közös ezekben a különböző érzésekből fakadó könnyekben, ez pedig nem más, mint a tehetetlenség érzése. Tehetetlennek érezzük magunkat, amikor majd megpukkadunk mérgünkben, mégsem fakadhatunk ki, nem vághatunk hozzá tárgyakat ahhoz, aki feldühített. Akkor is tehetetlenek vagyunk, amikor valami nagyon erős fizikai, netán érzelmi fájdalommal küszködünk, de jelentéktelennek érezhetjük magunkat egy-egy magasztos pillanatban is, például, amikor egy zongoraművész lélekemelő koncertjén elérzékenyülünk.

A sírással tehát sok minden kifejezhető, egyvalamire azonban érdemes komoly gondot fordítani: a könnyhullajtás a testi-lelki tapasztalásaink eredménye és semmiképpen sem faraghatunk belőle eszközt, amellyel szeretteinket mindig belezsaroljuk az általunk ideálisnak tartott helyzetekbe! A sírás nem arra való, hogy segítségével „mindig elérjük, amit akarunk!”. Sohase vetemedjünk ilyesmire és igyekezzünk jó messzire elkerülni az érzelmi manipulátorokat! A sírás azonban – ha őszinte –, segít visszaállítani a szervezet helyes egyensúlyát, ezzel magyarázható például az is, hogy egy-egy nagyobb bömbölés után a legtöbben megnyugszanak és sokkal felszabadultabbak lesznek! Azok, akiknél gyakrabban eltörik a mécses, a tudósok szerint tovább maradnak egészségesek, mint azok, akik folyamatos elfojtják érzéseiket. A sírás feszültség- és stresszoldó, akik viszont csak ritkán engedik meg maguknak, hogy egy-két könnycseppet hullajtsanak, sokkal feszültebbek maradnak, a stressz pedig hosszútávon komoly negatív változásokat idéz elő az ember szervezetében!