Láthatatlan műanyagok a vízben

A Washingtoni Állami Egyetemi kutatócsoport megállapította, hogy a leggyakrabban használt műanyagok nanoméretű részecskéi hajlamosak a vízellátáson keresztül mozogni, különösen édesvízben, vagy szennyvíztisztító telepeken, ahol iszapként végzik, hulladéklerakókban, és gyakran műtrágyaként. Egyik forgatókönyv sem jó.

„Sok műanyagot iszunk” – mondta Indranil Chowdhury, a WSU Polgári és Környezetmérnöki Tanszékének docense, aki a kutatást vezette. „Több gramm műanyagot iszunk havonta. Ez aggasztó, mert nem tudjuk, mi fog történni 20 év után.” A kutatók, köztük a végzős hallgatók, Mehanz Shams és Iftaykhairul Alam, megvizsgálták, hogy mi történik az apró, nanoméretű műanyagokkal, amelyek a vízi környezetbe kerülnek. Munkáikat közzétették a Water Research-ben. Becslések szerint minden nap körülbelül nyolc trillió darab mikro műanyag megy keresztül a szennyvíztisztító telepeken, és a vízi környezetbe kerül. Ezek a kis műanyag darabok nagyobb műanyagok lebomlásából vagy a hajápolási termékekben használt mikro gömbökből származhatnak.

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az Egyesült Államok csapvízének több mint 90 százaléka olyan nanoméretű műanyagokat tartalmaz, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok – mondta Chowdury. Tanulmányaikban a kutatók megvizsgálták a polietilén és a polisztirol nanorészecskéinek sorsát, amelyeket hatalmas számú termékben használnak, ideértve a műanyag zacskókat, személyes higiéniai termékeket, konyhai eszközöket, eldobható ivópoharakat és csomagolóanyagokat. Megvizsgálták, hogyan viselkednek az apró műanyag részecskék különböző kémiai körülmények között, a sós tengervíztől a szerves anyagokat tartalmazó vízig. „Alapvetően miért azt vizsgáltuk, hogy hogyan maradnak ezek a részecskék a vízben? Miután különböző típusú vízbe kerültek, mi okozza ezeknek a műanyagoknak a környezeti felfüggesztését?”