Borderline (érzelmileg labilis) személyiségzavar

Aki a mindennapokban gyakran óriási mélységeket és magasságokat, szélsőséges hangulatingadozásokat él meg, kínzó érzelmi állapotokkal, ráadásul ez az állapot önkárosító vselkedéssel jár együtt, az nagy valószínűséggel borderline, határeseti személyiségzavarban szenved.

[wp_ad_camp_1]

A személyiségzavarokat a társadalmi elvárásokhoz való viszonyulás merev, kevésbé adaptív alkalmazkodási milyenségének tartják. Az érzelmileg labilis személyiségzavar kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, gyermekkorban elszenvedett fizikai, vagy szexuális bántalmazás, a szülőkkel való instabil kapcsolat, a genetikai hajlam mellett a környezeti hatásoknak és az egyén pszichológiai sajátosságának egyaránt része lehet benne. Gyakran jellemzi a betegséget az önsértés, a valós vagy vélt elhagyás érzésének nehezen viselése. A beteg gyakran krónikus üresség érzéssel, súlyos és gyorsan változó hangulatváltozással, intenzív dühvel és haraggal küzd. A borderline állapot védjegye a „odi et amo” (gyűlölök és szeretek) kínzó kettőssége.

Ez a leggyakoribb személyiségzavar, hazánk népességének 2-3 %-a küzd a betegséggel, nők esetében gyakoribb az elváltozás. A borderline zavarban küzdők interperszonális kapcsolatai nagyon instabilak, érzelmi és indulati kitöréseik környezetük számára megterhelőek. Kapcsolataikat könnyen megszakítják, az elszakadás viszont szorongást vált ki a betegnél. Átmenetileg paranoid vagy disszociatív viselkedés is megfigyelhető a páciensnél. A borderline személyiségzavar kezelésében a pszichoterápia és gyógyszeres kezelés mellett alkalmazott csoportos pszichoterápia lehet hatásos. A dialektikus viselkedésterápia kifejezetten az érzelmileg labilis páciensek kezelésére alkalmazott terápia.