Amikor a Tisza virágzik, avagy a kérészek násza
Sokan azt gondoljuk, hogy egy növényről van szó, amikor a tiszavirág kifejezést halljuk. Pedig a tiszavirág a kérészek egy fajtája, a kérész pedig egy rövid életű rovar. Innen ered a kérész életű, vagy tiszavirág életű kifejezés, amit nem túl hosszú életű dolgok esetén használunk.
[wp_ad_camp_1]
A kérészek a Föld egyik legősibb rovarnépségének tagjai, legalább háromszáz millió éve repülnek. Ugyanakkor ők a legrövidebb életű rovarok is egyben: kikelnek a bábból, vedlenek, párosodnak, a nőstények petét raknak,végül a felnőttek mind elpusztulnak. Magyarországon a Tisza környékén töltik el életük alig pár óráját. Miért nevezik virágnak őket? Azért, mert egy június végi napon a lárvák fölemelkednek a víz felszínére, hogy ott kikeljenek belőlük a rovarok, s az olyan látvány, mintha a Tisza vize hirtelen kivirágozna.
A lárvák fajtól függően 1-4 évet töltenek a folyók iszapjában, addig a vízben lévő növényi, állati részekkel táplálkoznak.
A kültakarójuk alatt gáz gyülemlik fel, így amikor itt az ideje, a lárvák ennek segítségével a vízfelszínre emelkednek, mint a gázos lufik. A víz felett aztán előbújik a rovar.
Először a hímek, az un.szubimágók jelennek meg, akik a partra repülve vedlés következtében párzó képes imágókká válnak. Bár a rovarevő madarak és ragadozó halak lesben állva várják, hogy lecsapjanak rájuk, azért így is bőven marad belőlük ahhoz, hogy óriási rajokban lepjék el a vizet, és randevúzzanak az időközben szintén kikelt nőstényekkel.
Néhány faj nőstényei olykor kijátsszák a kérész-sorsot, és egy-két héttel tovább élnek társaiknál. Elbújnak egy védett helyen, és kivárják, amíg a petéikben kifejlődnek a lárvák. A petéket pedig akkor rakják le, amikor a lárvák már képesek kibújni ezekből. Ezáltal őket is elevenszülőknek tekintik a biológusok.