A Római Birodalom

A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében. Örökségét közvetlenül a Keletrómai Birodalom vitte tovább, melynek fővárosa Konstantinápoly volt. Kulturális hatásai azonban a mai napig érezhetőek az európai élet számos területén.

Római Birodalomról kétféle értelemben beszélhetünk. Elsősorban érthetjük alatta a birodalmiságot önálló államszervezetként, amely esetben a rómaiak állama már az i. e. 3. századra Római Birodalomnak tekinthető. Amennyiben azonban a birodalmat pusztán a császárság szinonim kifejezésének tekintjük, akkor Római Birodalomról Augustus principatusának kialakításától, vagyis i. e. 27-től beszélhetünk. Egyébként maguk a rómaiak az általuk meghódított területekre már a köztársasági államforma idején is alkalmazták az Imperium Romanum kifejezést, amely Római Birodalmat jelent. A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése idején kb. 5 900 000 km² szárazföldi területre terjedt ki. Most szinte elképzelhetetlen, hogy akkor mennyi terület tartozott egy fennhatóság alá.

A rómaiak kezében volt ugyanis Itália, az Alpok, a Duna legalább egyik partvidéke végig a folyam mentén, a mai Franciaország, Nagy-Britannia nagy része, az Ibériai-félsziget, Észak-Afrika a mai Marokkótól egészen Egyiptomig, a Közel-Kelet egészen Mezopotámiáig, Kis-Ázsia, a teljes Balkán-félsziget és a Kárpát-medence nyugati és keleti része. Továbbá magába foglalt még néhány függő területet a Fekete-tenger északi partvidékén. Ez azt jelenti, hogy a Római Birodalom Nyugat-Eurázsia lakosságának kb. a felét foglalta magában. Kiterjedését csak a Hun Birodalom múlta felül az ókor legvégén.

Bár a Római Birodalom megbukott, a nyugati civilizáció, kultúra, vallás, politikai fejlődés és művészet nem lenne olyan, amilyen most, ha nem létezett volna, hiszen hatása a mai napig érezhető. Európa olyan újlatin nyelvei is, mint a spanyol, portugál, francia, olasz és a román a birodalom egészében elterjedt latin nyelv köznyelvi változatából alakultak ki. De a többi európai nyelv is nagyszámú latin jövevényszót tartalmaz. A római jog képezi a modern európai jog alapjait is.