A diszlipidémia veszélye azoknál az embereknél, akik más betegségben is szenvednek

A diszlipidémiák veszélyesebbek, ha más betegségek is jelen vannak: elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, ischaemiás szívbetegség és mások. Melyek a diszlipidémia szövődményei és hogyan előzhető meg?

A diszlipidémiák jelentősége hasonló más rizikófaktorokhoz (kiegyensúlyozatlan táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód). Minél több a kockázati tényező, annál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek valószínűsége. Az akut szívinfarktus kialakulásának fontos, beavatható kockázati tényezői vannak, amelyek az infarktus esetek 90%-át előre jelzik. Ezek közül a dohányzás és a diszlipidémia gyakorolja a legnagyobb hatást erre. Meg kell jegyezni, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy diszlipidémia diagnosztizálása esetén más anyagcsere-betegségek, például cukorbetegség is jelen vannak. Egy anyagcsere-probléma, mint például a diszlipidémia, ritkán fordul elő önmagában. Ebből a megfigyelésből született meg a „metabolikus szindróma” fogalma is, egy orvosi kifejezés, amely a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával járó anyagcsere-betegségek csoportját jelöli, és amely a diagnosztikai kritériumok között kétféle lipidet foglal magában.

Az anyagcsere-betegségek nagy része a biológiai mechanizmusok szintjén összefügg: elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, diszlipidémiák, szív- és érrendszeri betegségek, zsírmáj stb. Ebben rejlik a diszlipidémiák problémájának igazi mélysége, bár az elhízás ma súlyos, járványos, potenciálisan súlyos betegség. A normálisnál jóval magasabb értékű diszlipidémiák természetesen veszélyesebbek, mint a normálhoz közeli értékűek. Az LDL-koleszterin nagyon magas értéke természetesen sokkal nagyobb szív- és érrendszeri kockázatot jelent, mint az enyhén megnövekedett érték, ha csak ezt a paramétert elemezzük.