1914 nyara, Szerbia: Már 4 napja talpon vagyunk, az ostromok folyamatosak körülöttünk, attól félek, beleőrülök… De nem, ezt nem tehetem. Túl kell élnem, a családom érdekében…Ami azt illeti, gyermekkoromban családról csak álmodni tudtam.

1987. május 28. Nagyapám 90. születésnapja. Annak a nagypapámnak a születésnapja, aki közel 70 éve hősiesen, kitartóan harcolt az első világháborúban. Emlékszem ahányszor melléültem mindig mesélt 2 barátja és az ő kalandos történetéről. Ezt fogom most elmesélni.

A vacsorához készülődtünk, Jolanka, Franz, Lotte és én. Fárasztó nap volt. Szerencsére melegebbre fordult az idő. Reggeltől estig a földön dolgoztunk. Persze Jolanka és Franz még nem. Túl kicsik voltak. Ők csak játszottak. Este az asztalnál ültünk. Mindenkinek jutott egy kis krumpli. Egy szelet kenyérrel. Nem sok, de éppen elegendő. Lassan indultunk lefeküdni. A gyerekeket […]