Mit tegyünk, ha eltévedünk a természetben?

Noha a különböző természetfilmes csatornák műsorai az elmúlt években szinte minden eshetőségre adtak már tippeket, jogosan merül fel a kérdés, hogy ha nincs nálunk Bear Grylls összes felszerelése, de mondjuk mégiscsak eltévednénk valamelyik túraútvonalon, akkor mihez kezdjünk.

Nos, tény és való, hogy az átlagemberrel ez jó eséllyel nem történik meg, viszont a veszély valós – főleg azoknál, akik most ismerkednek a természetjárással – és bár sokan csak legyintenek, hogy a környéken nem nagyon van dzsungel, tele vadállatokkal, azért azt érdemes észben tartanunk, hogy ha mégis eltévedünk, az egy igen ijesztő élmény, és nem árt, ha legalább minimálisan fel vagyunk rá készülve. Ahhoz, hogy egy ilyen helyzetből ne legyen nagy baj, a legjobb, ha már jó előre okosan gondolkodunk. Lehetőleg soha ne vágjunk neki az erdőjárásnak úgy, hogy senkit sem értesítünk a terveinkről, hisz ha legalább egy valaki tudja, hogy mire készülünk – és ő adott idő után nem hall felőlünk -, akkor már lesz, aki jelenti a hatóságoknak az eltűnésünket, sőt, nagyjából azt is tudni fogja, hogy merre érdemes keresnie minket a mentő csapatoknak.

Az eltévedés ugyanis csak egy oka annak, hogy nem jutunk vissza a civilizációba, sokkal gyakrabban előfordul az, hogy valamilyen baleset ér minket a természet lágy ölén – például kifordul a bokánk egy rossz lépés következtében – és nem tudunk tovább menni. Bárhogy is legyen, arra figyeljünk oda, hogy a mobiltelefonunk mindig nálunk legyen – és a táskában nem árt, ha van legalább egy plusz akku, vagy töltő -. Ha nincs térerő, akkor se essünk kétségbe, a hatóságok be tudják mérni a telefont. A szakemberek tanácsai alapján csak és kizárólag akkor induljunk el – már amennyiben az egészségi állapotunk ezt lehetővé teszi -, ha biztosak vagyunk abban, hogy jó irányba megyünk. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor inkább várjuk meg a mentőegységeket, menjünk egy olyan helyre, ahol jól láthatóak vagyunk – akár helikopterből is -. Ne együnk és igyunk olyat, amiről nem vagyunk megbizonyosodva, hogy nem tehet kárt az egészségünkben. Sokkal nagyobb gondot okoz egy esetleges mérgezés, mint egy-két nap étlen. Legyünk türelemmel, ne essünk kétségbe, hisz szinte biztos, hogy rövid időn belül érkezik majd a segítség. Tartalékainkat azonban úgy osszuk be – főleg az ivóvizet – hogy az akár 2-3 napra is elegendő legyen.