Mennyire legyünk jóban a főnökkel?

Azt, hogy az ember szeret bejárni a munkahelyére, vagy sem, rengeteg minden befolyásolja. Ennél fogva aztán ma már egyre ritkább, hogy valaki évtizedeket töltene el ugyanazon a helyen, helyette inkább pár évente új kihívásokat, másfajta környezetet keresünk, és persze az is közrejátszik ebben, hogy jelentős fizetésemelést munkahelyváltással a legkönnyebb elérni.

Ugyanakkor fontos, hogy ahol épp dolgozunk, ott jól érezzük magunkat. Persze ha egy multi cégnél vagyunk, rengeteg kollégával, akkor ehhez sokszor már az is elegendő, hogy a több beosztottal – vagy legalábbis egy részükkel – jóban vagyunk, akár el is járkálunk közösen a munkaidő végeztével, ám kisebb cégeknél, vagy egyéni vállalkozóknál egészen más a helyzet. Az ilyen helyeken ugyanis gyakorta előfordul, hogy mi vagyunk az egyetlen alkalmazottak és az egész napunkat, de legalábbis az időnk java részét a főnökünk társaságában kell eltölteni – ez persze nagyvállalatoknál is megeshet -. Ilyenkor aztán kulcsfontosságú, hogy egészséges, egymást támogató kapcsolat alakuljon ki a vezetővel, különben mi is és a cég is pórul jár hosszútávon.

De hogyan alakítsuk ki ezt a jó viszont? Ami pedig még fontosabb: hol legyen a határ, mennyire érdemes barátkozni a főnökkel? Nos, eleinte semmiképpen sem szerencsés, ha túlságosan barátkozósra vesszük a figurát, tekintve, hogy mégiscsak egy munkahelyről van szó. A kezdeti időszakban a bizalom kiépítése a legfontosabb, hisz ezen áll, vagy bukik a jövőbeni együttműködés sikeressége. Koncentráljunk a feladatokra és legyünk nagyon precízek. Pár hónap elteltével így a vezetőnk is azt látja majd, hogy nyugodt lehet afelől, hogy mindig számíthat arra, hogy maradéktalanul és a lehető legkevesebb hibával elvégezzük a dolgunkat. Emellett persze legyünk nyitottak és egy bizonyos szintig – de csak amennyiben ez kölcsönös – nyugodtan avassuk be a magánéletünkbe, azonban egy határt nem igazán érdemes átlépni, mert ha nagyon jó barátok vagyunk a főnökkel, az a későbbiekben visszaüthet, hisz a munka tekintetében mindig ő lesz a vezető és az ő iránymutatásai lesznek a mérvadóak, amit egy idegentől sokkal könnyebben elfogadunk, mint egy baráttól. Ehelyett inkább csak legyünk simán jóban, segítsünk, amiben tudunk – néha akár munkaidőn kívül is -, ám egy határt mindig tartsunk be, így könnyedén megalapozhatjuk a sikerekben gazdag közös munkát hosszú évekre.