Így vedd rá magad a tennivalókra, amikor semmi kedved dolgozni

Számtalanszor előfordul, hogy valami miatt nem tudunk megfelelően koncentrálni a feladatunkra. Ez főképp bosszantó olyan esetben, amikor már csak valami rövid tennivaló választ el minket a szabadságtól – mondjuk egy péntek délutáni napon -, ám sehogyan sem akaródzik koncentrálni és gyorsan letudni a kötelezettségeket.

Ilyenkor aztán bármi egyéb vonzóbb programnak tűnik – tipikus példája ennek a vizsgák előtti időszak, amikor szívesebben kitakarítjuk az egész lakást kétszer, mintsem hogy még egy oldalt elolvassunk a tananyagból -, azonban ezzel csak azt érjük el, hogy halogatjuk az elkerülhetetlent, és még rosszabbul érezzük magunkat, mert pontosan tudjuk, hogy csak a saját időnket raboljuk. Sokkal célravezetőbb, ha alkalmazunk pár trükköt, amelyek segítségével átlendülhetünk a holtponton. Az egyik ilyen – bár ez nem mindenkinél működik, azonban akinél igen, ott a legtöbbször hatásos -, ha az előttünk álló feladatra egyfajta új kihívásként – mintegy próbatételként – tekintünk. Ez a hozzáállás ugyanis jó hatással van a motivációnkra. Ugyancsak sokat segíthet, ha paktumot kötünk saját magunkkal, és már a jutalommal kezdünk.

Legyen az a kedvenc nassolnivalónk, vagy a kedvenc sorozatunkból egy epizód, teljesen mindegy, a lényeg, hogy jól megemeljük a dopaminszintünket, ennek hatására ugyanis újult erővel vetjük bele magunkat a munkába. Ha azonban valami összetett, nagy feladat áll előttünk, akkor ezek a megoldások kevésnek bizonyulhatnak. Ilyen esetben a legjobb csel, ha nem egy nagy egészként tekintünk a megoldandó problémára, hanem sok apró szeletre, részfeladatokra bontjuk, így sokkal több – és gyakoribb – sikerélményben lesz részünk. Néha persze kell a pihenés – bármennyire is időpocsékolásnak tűnik -, ilyenkor aztán irány a természet, mert egy jó sétánál semmi sem tisztítja ki hatékonyabban a gondolatainkat. Azonban ugyanígy szükség lehet a fegyelemre is, így amikor munka van, akkor ne hagyjuk elkalandozni a figyelmünket, és ha kell, akkor legyünk a szokásosnál is szigorúbbak magunkkal szemben.