Fontos, hogy jól panaszkodni is megtanuljunk
Néha talán észre sem vesszük, ám nap, mint nap számtalan sérelem ér minket. Ehhez idővel annyira hozzá lehet szokni, hogy már csak az igazán komoly eseteken akadunk fenn, és az apróbbakat egyszerűen elengedjük a fülünk mellett.
Ám mindenki életében vannak nehezebb időszakok, amikor túl sok a feszültség. Ezt okozhatják munkahelyi gondok, magánéleti problémák, vagy egész egyszerűen csak az általános hangulatunk. Ilyenkor aztán még a legapróbb dolgokon is képesek vagyunk fennakadni, és olyan helyzetekben is megsértődünk, amik máskor meg se kottyantak volna. Ha pedig megbántva érezzük magunkat, azon általában csak egy dolog segít igazán, ha jól kipanaszkodjuk magunkat. Ez lehet egy azonnali reakció – ilyen esetekben általában rögtön annak olvasunk be, aki belelépett a lelki világunkba -, vagy lehet késleltetett is, ez esetben pedig egy olyan személlyel osztjuk meg a bánatunkat, aki közel áll hozzánk, és akivel bizalmas a viszonyunk. Bármelyik utat is választjuk, az nagyon nem mindegy, hogy milyen formában kommunikáljuk le a sérelmeinket.
A panaszkodás három féle formát ölthet, és ezek közül csak az egyik vezet hosszú távon sikerre, azaz jelen esetben olyan eredményre, ami számunkra is megnyugvást hoz, és a másik fél sem érzi magát kellemetlenül tőle. Sokan ugyanis azonnal dühbe gurulnak és gondolkodás nélkül, kontrollálatlanul a másik arcába vágnak mindent, ami épp eszükbe jut. Ezzel a legritkább esetben érhető el eredmény, ugyanis vagy hatalmas adok-kapokba torkollik a dolog, vagy egyszerűen otthagy minket a másik fél. Ennek az ellentéte az, amikor inkább nem szólunk – soha -, csak nyeljük a haragot. Ezzel ugyan mindenkit megkímélünk, csak saját magunknak ártunk, úgyhogy ez sem a megfelelő módszer. Ami ilyenkor beválhat, az a megfontolt panasztétel, ezt azonban gyakorolni kell és tanulni, ugyanis rengeteg önuralmat kíván. Fontos, hogy tárgyilagosan, felesleges sértések nélkül tudjuk elmondani, hogy mi az, ami bánt minket, és milyen reakció jelentene számunkra megoldást. Ezt azonban érdemes elsajátítani, mert nem csak a körülöttünk élők lesznek érte hálásak, de magunkon is nagyon sokat segíthetünk vele.