Boldog gyermekkor? Ez nem garancia a jó mentális egészségre

Jól ismert, hogy a nehéz gyermekkor növelheti a mentális megbetegedések valószínűségét, de a Dél-ausztrál Egyetem új kutatása szerint a boldog és biztonságos gyermekkor nem mindig védi meg a gyermeket a későbbi életben jelentkező mentális betegség kialakulásától.

A Canberrai Egyetemmel partnerségben készült eredmény a jelenlegi pszichológiában megjelent tanulmány része, amely azt vizsgálta, hogy a kisgyermekkori tapasztalatok hogyan viszonyulnak a különböző fejlődési utakhoz, és ezek hogyan kapcsolódhatnak a rossz mentális egészséghez. Tekintettel arra, hogy a pozitív és negatív gyermekkori tapasztalatok felnőttkorban szorongásként vagy más mentális egészségi rendellenességként nyilvánulnak meg, a kutatók úgy vélik, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni – vagy inkább nem alkalmazkodni – olyan váratlan forgatókönyvekhez, amelyek befolyásolhatják a mentális egészséget. Ausztráliában a lakosság csaknem 50 százaléka él át valamilyen életszakaszban mentális betegségeket, becslések szerint 314.000 4-11 éves gyermek (csaknem 14 százalék) tapasztal mentális rendellenességet.

A mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások országos visszatérő kiadásait 9,9 milliárd dollárra, azaz fejenként körülbelül 400 dollárra becsülik. Míg a tanulmány megerősítette, hogy azoknál az embereknél, akiknek káros és kiszámíthatatlan korai élettapasztalataik voltak, a rossz mentális egészség tünetei (beleértve a depressziót és a paranoiát is) megemelkedtek, azt is megállapították, hogy a stabil és támogató környezetben nőtt gyermekek esetében is fennáll a szorongás tüneteinek veszélye felnőttkorban. Bianca Kahl szerint a tanulmány feltárja a legfontosabb meglátásokat az összes gyermek lehetséges kockázati tényezőiről. „Amint a mentális egészségi állapotok gyakorisága növekszik, feltétlenül bővítenünk kell tudásunkat erről a nagyon összetett és változatos állapotról is” – mondja Kahl.