Az éghajlatváltozás hatásai a szárazföldekre
A melegebb éghajlat több száraz földet jelent? Évek óta a kutatók előrejelezték, hogy a szárazföldek – beleértve a sivatagokat, a szavannákat és a cserjéket – a bolygó felmelegedésével bővülni fognak, de a Harvard John A. Paulson Műszaki és Alkalmazott Tudományok Iskola (SEAS) új kutatása megkérdőjelezi ezeket az nézeteket.
Korábbi tanulmányok légköri információkat használták fel, ideértve a csapadékot és a hőmérsékletet, hogy előrejelzéseket készítsenek a jövőbeni szárazföldi viszonyokról. A valós kép ennél bonyolultabb – mondta Kaighin McColl, a SEAS föld- és bolygótudományi, valamint környezettudományi és mérnöki adjunktusa, a cikk vezető szerzője. „Történelmileg viszonylag jó nyilvántartásunk van az esőzésekről és a hőmérsékletről, de a földfelszínről, például a talajnedvességről és a növényzetről nagyon rossz adat áll rendelkezésre” – mondta McColl. „Ennek eredményeként a szárazföldek korábbi definíciói csak a légkör viselkedésén alapulnak, a földfelszín közelítéseként. De a modellek ma már mind a légköri, mind a szárazföldi viszonyokat szimulálhatják. Az éghajlati modellekben csak a földfelszínre figyelve azt tapasztaltuk, hogy a modellek nem mutatják a száraz területek egyértelmű növekedését az idő múlásával, és hogy a bizonytalanság hatalmas kétdőjelet mutat a szárazföldek globális átlagos állapotával kapcsolatban a jövőben. ”
„Ha meg akarja tudni, hogy a föld szárazabbá válik-e, hogy a növények elbuknak, vagy hogy egy erdő kiszárad, akkor megnézheti magát a földet” – mondta Alexis Berg, a McColl laboratóriumának munkatársa és a cikk első szerzője. „Mennyi növényzet van? A növények nyomás alatt vannak?” Míg az éghajlati modellek történelmileg a légkörre koncentráltak, a modern klímamodellek ma már a növényzet viselkedését és a szárazföldi hidrológiát is szimulálják. Például, amikor a növények elnyelik a CO2-t, elveszítik a vizet. Ha több CO2 van a levegőben, a növények kevesebb vizet szabadíthatnak fel.