A vadon élő állatok pontos öregedése

A Marylandi Egyetem és az UCLA kutatói által vezetett új tanulmány megállapította, hogy a szövetmintákból származó DNS felhasználható a vadon élő denevérek életkorának pontos előrejelzésére. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a hosszú életű fajok DNS-ében az életkorral összefüggő változások eltérnek a rövid életű fajokétól, különösen az immunitáshoz kapcsolódó gének közelében lévő régióiban.

Ez a munka új betekintést nyújt az életkorral összefüggő hanyatlás okaiba. Ez az első kutatási cikk, amely kimutatta, hogy a vadon élő állatok pontosan öregedhetnek egy epigenetikus óra használatával, amely a DNS specifikus változásai alapján jósolja az életkort. Ez a munka új eszközt jelent a vadon élő állatokat kutató biológusok számára. Ezenkívül az eredmények betekintést nyújtanak a denevérfajok kivételes hosszú élettartama mögött rejlő lehetséges mechanizmusokba. A tanulmány a Nature Communications folyóirat 2021. március 12-i számában jelent meg. „Reméltük, hogy ezek az epigenetikai változások előre jelzik az életkort” – mondta Gerald Wilkinson, az UMD biológia professzora és a cikk társszerzője. „De most már rendelkezésünkre állnak azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy ahelyett, hogy életük során követni kellene az állatokat, hogy biztosak legyünk életkorukban, egyszerűen kimehetünk, és kivehetünk egy apró mintát egy vadon élő egyedből, és megismerhetjük az életkorát, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mindenféle kérdést feltegyünk, amit korábban nem tudtunk. ”

A kutatók 712 ismert korú, 26 fajt képviselő DNS-t vizsgáltak, hogy a DNS metilációjában változásokat találjanak a genom azon helyein, amelyekről ismert, hogy összefüggenek az öregedéssel. A DNS-metilezés olyan folyamat, amely kikapcsolja a géneket. A fejlődés során fordul elő, és a sejtek fontos szabályozója. Összességében a metiláció az életkor előrehaladtával az egész genomban csökken.