A szokásaink irányítják az életünket, de tehetünk ez ellen valamit?
A szokásokban talán az a legérdekesebb, hogy a legtöbb esetben észre sem vesszük őket, egyszerűen csak csináljuk, és csak néha-néha villan be, hogy milyen szinten az életünk részei.
Gondoljunk csak a körömrágásra, a fogmosásra, vagy épp arra, hogy reggelente úgy vetjük be az ágyat – vagy zárjuk be az ajtót -, hogy szinte nem is emlékszünk rá, hogy tényleg elvégeztük-e az ezerszer begyakorolt mozdulatokat aznap, vagy sem. Hogy ez miért alakult így az ember esetében, annak igen egyszerű oka – és összetett magyarázata – van. Leegyszerűsítve a dolgot, a lényeg az, hogy agyunk ezzel tehermentesíti saját magát, méghozzá igen eredményesen. Bizony cselekvések ugyanis – melyek eleinte akaratlagosak voltak – egy idő után automatikussá válnak. Ilyen például a cipőnk befűzése, amely egy aránylag bonyolult mozdulatsor, ám álmunkból felkeltve, csukott szemmel is meg tudjuk csinálni, hisz az évek folyamán teljesen automatikussá vált. Gyakorlatilag robotpilóta üzemmódba kapcsol az agy, így nem fárad el, és marad energiája a nap folyamán szembejövő – új – kihívásokra.
Ahhoz, hogy valamilyen cselekvésünk automatikussá váljon, idő – és megfelelő ismétlésszám – kérdése csupán. A városi legendák azt mondják, hogy három hét kell, mire egy új szokás berögzül, illetve mire egy meglévőről leszokunk, ám a kutatások szerint ennél jóval több a valós, nagyjából 2-3 hónap az a határ, amikor kimondhatjuk, hogy valóban szokássá vált a cselekvéssorozat. Sajnos a károsak – például a leggyakoribb, a dohányzás – esetében sincs ez másképp, az agy ugyanis nem tesz különbséget a jó és a rossz szokások között, az már sokkal inkább az akaraterőnk dolga – és minél kényelmesebb és kellemesebb valami, annál kevesebbet igényel belőle -. Megszabadulni egy rossz szokástól pedig szinte csak kitartás kérdése, ám nagyon sok tényező alaposan meg tudja nehezíteni. Emiatt aztán ne ostorozzuk magunkat, ha néha botlunk, inkább hosszú távban gondolkodjunk és maradjunk elszántak. Azt azonban fontos észben tartanunk, hogy sok időre lesz szükség, mire végleg magunk mögött tudhatjuk azt, amiről leszoknánk.