A szervkárosodás megnövekedett aránya a Covid-19 kórházi kezelés után

Úgy tűnik, hogy a covid-19 után a kórházból elbocsátott embereknél a szervkárosodás aránya megnövekedett, összehasonlítva az általános populáció hasonló személyeivel – derül ki a The BMJ ma közzétett tanulmányából.

A kockázat növekedése nem korlátozódott az idősekre, és nem volt egyenletes az etnikai csoportok között, ami arra ösztönözte a kutatókat, hogy a covid-19-hez kapcsolódó betegségek kórházakra és szélesebb körű egészségügyi rendszerekre gyakorolt ​​hosszú távú terhe valószínűleg jelentős. Bár a covid-19 a legismertebb a súlyos légzési problémák kiváltásáról, a test más szerveire és rendszereire is hatással lehet, beleértve a szívet, a vesét és a májat. Számos megmagyarázhatatlan tünet, amely a covid-19 után 12 hétnél tovább tart, állítólag a poszt-covid szindróma (más néven „long covid”) része, de a fertőzés utáni szervkárosodás hosszú távú mintázata még mindig nem világos. Ennek kivizsgálására az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának, a Londoni Egyetemi Főiskolának és a Leicesteri Egyetemnek egy brit kutatócsoportja a kórházi elbocsátás után néhány hónappal a kórházból történő elbocsátás után összehasonlította a szerv működési zavarainak arányát a covid-19-ben szenvedő betegeknél.

Megállapításaik 47.780 egyénnél jelennek meg (átlagéletkor 65, férfiak 55%) az angliai kórházban, a covid-19 esetében, akiket 2020. augusztus 31-ig élve bocsátottak ki. A résztvevőket kontrollokkal hasonlították össze, személyes jellemzők és kórtörténet alapján. Ezután az egészségügyi nyilvántartásokat 2020. szeptember 30-ig követték nyomon a kórházi visszafogadás (vagy bármilyen kontrollra történő felvétel), bármilyen okból bekövetkezett halál, valamint a légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere-, vese- és májbetegségek diagnosztizálásában.