A meleg jég eltérően törhet, mint a hideg jég

A finn Aalto Egyetem kutatói komoly bizonyítékokat találtak arra, hogy a meleg jég – vagyis a jég nagyon közel a hőmérséklethez nulla Celsius-fokhoz – másképp repedhet fel, mint azok a jegek, amelyeket általában laboratóriumokban vagy a természetben vizsgálnak. A The Cryosphere című cikkben megjelent új tanulmány közelebbről megvizsgálja a jelenséget, amelyet a világ legnagyobb fedett jégtartályában tanulmányoztak.

Annak megértése, hogy a jégtörések mennyire kulcsfontosságúak a biztonságos kikötők és hidak biztosításához hűvös éghajlaton, valamint a történelmileg jéghideg régiókon keresztül történő szállításhoz kiemelten fontos volt. Mivel a globális felmelegedés megváltoztatja az egyszer kiszámítható szezonális körülményeket, az infrastruktúra-tervezés alapjául szolgáló szabályokat határokon és kontinenseken keresztül tesztelik. Meleg jeget kell tanulmányoznunk, mert ezt látjuk a természetben, hiszen globális felmelegedés történik. A jég mechanikai tulajdonságai és az, hogy miként reagál az erőre, alapvetően eltérőek lehetnek, ha meleg, nem pedig hideg, ahogy azt hagyományosan tanulmányozzuk. – mondja Iman El Gharamti, a tanulmány vezető szerzője és az Aalto Egyetem doktorandusza.

Annak tanulmányozása érdekében, hogy a meleg jég hogyan reagál az ismétlődő erőfordulókra – a területen ciklikus mechanikus terhelésként ismerik, amely szimulálja a természeti viszonyokat – a csapat ehhez felhasználta az Aalto Egyetem jégtartályát. A 40 méter széles és 40 méter hosszú, 2,8 méter mély medence a legnagyobb a maga nemében. A jégtöréseket általában kis léptékben vizsgálják, gyakran csak 10-20 centiméter hosszúak, -10 Celsius-fokos vagy annál hidegebb hőmérsékleten. Ebben a tanulmányban a csapat több mint egy méter vastag édesvizű jégtakarót használt, amelynek mérete 3×6 méter volt. Pontosan szabályozták a környezeti levegő hőmérsékletét is, és a jég fagyos körülmények között -0,3 Celsius fokon meleg volt.